A hugom is jót nevetett rajtam ma reggel, amikor felébredt. Az első kérdése az volt, hogy a mosdókagyló minek ... (Minek-minek! Minek kérdezed?) aztán meglátta a kapcsolótáblát és nevetve azt kérdezte: - És ezek?
- Hát, ezeket azért hoztam el, mert öt év múlva már sehol nem fogsz találni ilyeneket.
- Aha, és akkor most leviszed őket a pincébe?
Na ekkor már én is nevettem. - Hát, ... ja. Azt hiszem igen.
Hiába. A hugom ismer. Tudja mi következik.
Csupán azt nem bírtam elmagyarázni neki, hogy ezen a kapcsolók fontosságát csak az értheti meg, aki zsigerből ismeri a hangjukat. Aki anno ezek mellett élte a gyermekkorát a 70-es években épült panelban vagy sorházban, vagy ha éppen olyan mázlija volt, hogy szülei akkor újították fel a lakást, házat, szobát, elektromos rendszert, mert akkor tudja, hogy ezeknek a kapcsolóknak "Helló, hazajöttem!" vagy "Szép álmokat!" hangjuk van.
Katt!