Boldogság

Van olyan, hogy az embernek túlcsordul a szíve a szeretettől és boldogságtól, és úgy érzi, hogyha most szétrepedne, akkor biztosan nagyon édes, sűrű nektárfolyam csorogna a padlóra, nem pedig vér. És most ez van. Mert a hugom blogját olvasom és boldog vagyok, hogy ő boldog, vagy éppen boldog vagyok, mert megáll a lábán és megoldja a feladatait és túléli a nehéz napokat, amik mindenki életében vannak. És boldog vagyok, mert nagyon szeretem és mert ugyanabból az anyagból lettünk gyúrva (és ezért csókolom a drága szüleimet) és rettentően hasonlítunk egymásra (mégha ez első látásra nem is tűnik fel mindenkinek, én tudom!).

És akkor eltörik a mécses és van olyan, hogy az ember zokog a boldogságtól.