2006. október 8.

Az otthon

Fucsa folyamat, amíg felismered, hogy valójában mit is jelent az Otthon fogalma.
El kell távolodnod a dolgoktól, hogy megértsd őket.
Mikor messze vagy, megérted. Azok az apró dolgok, amiket szeretsz csinálni naponta, mégis alig észrevehetőek.
A reggeli kávé a fotelban, a fahéj illata, ahogy betölti a lakást, a reggeli bevásárlás félig álmosan, kócosan, az első ruhában, ami a kezdebe akadt, az eladó ismerős mosolya, ... és még folytathatnánk.
Amikor elindulsz, az úton felveszel más szokásokat, megtapasztalsz más dolgokat, amik aztán majd otthon kezdenek el hiányozni.
A tenger hullámzása, a hangja, az éjszakai tengerparti ücsörgések, a reggeli capuccino "pasta calda"-val ... és az óratorony a fák között.
Az otthonunk bennünk van. A szokásainkban, minden pillanatunkban, a bőrünk alatt, az emlékeinkben és a jelen pillanatainkban.
Neked milyen az otthonod?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

erdekes gondolat ,h.bennem van az otthon . szerintem a kornyezetem az , amit inkabb otthonnak tartok . mert az igaz ,h.a sajat testem mindig velem van (kiv.ha tul sok anyag az ,ami bennem duborog...), de nem az az otthon . mert az otthon t szeretjuk . magunkat a tukorben nem mindig szeretjuk . a targyak biztossan , jelen vannak korolutunk és ezeket szeretjuk megerinteni , fogni , tartani . de ha magunkkal vagyunk ilyen helyzetben , esetol fuggoen , elesettnek , szanalmasnak , vagy akarminek titulalhatjuk , de nem otthonosnak . az mar inkabb otthonos , ha vkihez odabujunk , erezuk a haja illatat , bore erinteset . de ez is egyfajta "targy/helyzet" szeretet ...

Ralee

FlyingWhale írta...

En neha az otthonomat is szanalmasnak tartom, vagy rendetlennek, de ettol meg az otthonom. Meg akkor is, ha nagyon utalom, hogy kupleraj van. :)