Jövőkép

Akkor mára mégvalamit, csakhogy a mai nap csodáit fokozzam. Pár hete szereztem egy amerikai filmet, ami biztosan nem fog még az országhatár közelébe sem kerülni hivatalos úton, mert láthatólag nem túl nagy költségvetésből készült, nem sztárparádéval, nem túl jól kivitelezve egy közepszerű sztorit. Mégis, szerintem a maga nemében zseniális.
A címe: Idiocracy.
Mint a címéből is adódik idióta vígjáték egy 500 évre hibernált katonáról és egy kurváról (akiből a film végére First Lady lesz - Ej-ej Billom Clintonom). A különbség az a többi futur-utópisztikus filmhez képest, hogy nem pozitív a jövőt illetően. Nemhogy fejlődés, de visszafejlődés megy végbe az 500 év alatt. A népesség IQ-ja kb. 20-ra csökken, mert az "értelmes/karrierista" emberek jó alaposan megfontolják a gyermeknemzés kérdését, és persze sohasem érkezhet el az ideális időpont. Ezzel szemben az "idióták" nem gondolkoznak annyit, hanem bőszen gyártják a gyerekeket. Az átlag IQ zuhan, a jövő pedig csodálatosan és rémisztően banálissá változik. A csapokból üdítő folyik, sőt, még az öntözőrendszerből is, a legnagyobb koponyák pedig két témára koncentrálják kutatásaikat, az egyik: olyan szer kifejlesztése, amely minél hosszabbá és dúsabbá teszi a hajat, a másik: a minél hosszabb erekciót eredményező szer. Tehát kaland kaladot követ, idiótaság még nagyobb idiótaságot, bla, bla, bla. Nem szeretném lelőni a poénokat.

Mindez arról jutott az eszembe, hogy az egyik blogon megtaláltam ezt, és furcsa deja vu érzésem támadt. Ebben az idióta amerikai filmben az egyik idióta krapek egy baszomnagy fotelben ül a 120-as LCD-je előtt és egy JackAss szintű műsort néz. A fotel azonban egy hatalmas, puha huzatú budi, és ez már a filmben sem tűnt olyan viccesnek.