Sokszor érzem azt, hogy nem résztvevő vagyok, csak eszköz. Van aki szerelemért jön, van aki törtődésért, van aki csak önmaga igazát akarja visszhangként hallani, van aki csak dühétől akar megszabadulni, van aki azt várja, hogy megoldjam az életét helyette, van aki védelmet kér, van aki megnemértettségét akarja csak igazolni maga számára, van aki csak vígasztaló szavakat vár. Én pedig itt ülök, egy vízcsepp a pókháló közepén és tudom, hogy nem kell félnem, hiába mozog a pókháló szüntelen, még nem nőttem olyan nagyra, hogy leessek.