A nemzetközi helyzet fokozódik

A héten végig dolgoztam. Rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan vészes vendéglátásban dolgozni, ha mindenki mosolyog körülötted. Furcsa is. Senki nem pampog, nem elégedetlenkedik, kivéve LAURA. Hehe. Igen, jól látjátok, LAURA. Aki vészesen hasonlít az otthoni LAURÁ-ra. Zöld szeme van ugyan, de az első két foga ugyanúgy kiáll és hasonló pofákat tud vágni néha, bár valamivel alacsonyabb. Mikor megláttam majdnem dobtam egy hátast. Mármint az első pillanatban. Aztán rájöttem, hogy erősen dolgoznom kell az ügyön; nem győzhetnek az előítéleteim! Végülis sikerült. Laurával megbarátkoztam.
Egypébként elég nemzetközi társaság gyűlt össze Brighton - szerintem - legolcsóbb pizzériájában. Rengeteg szlovák van, egy litván lány, két román szakács, egy spanyol mosifiú ... jah, és egy orosz lány, aki a manager. Az egyik szlovák fiú beszél egy kicsit magyarul, a román chef pedig azzal nyitott, hogy "És szerinted Transilvania magyar vagy román?". Persze mindezt mosolyogva tette.
Úgy néz ki, hogy végre találtam egy szobát. Nagyon kicsi és nagyon drága. Hehe. Ez itt így normális. A fickó, aki kiadja egy félvér (Ghana-Italy) olasz brotha'. Villany-specialista. Hehehe. Április 4-én költözik ki a portugál fickó, és a helyére mehetnék. Így hát már csak a maradék két hétre kellene találom valamit mielőtt Jo-ék kinyírják egymást. Mostmár abszolút érzem, hogy sok vagyok, bár Turkish azt mondta tegnap, hogy keres nekem valamit, ne aggódjak. Hiába, jó a férfi a háznál! Csííííííz!
Ma állítólag Susan Baca van az A38-on. Mindenkinek kötelezőőőőőő! Menjetek és élvezzétek a gyönyörű Argentínát!
Én pedig elindulok dolgozni.

p.s.: Andika, megérkezett a mail-ed, de nincs most időm válaszolni a rengeteg munka miatt, de a jövőhéten biztosan!!!!