2007. szeptember 30.

Minden egyes költözésnél az a történet, hogy szépen rendszerben elkezdem összepakolni a cuccokat, de csak úgy lazán, nem bezsúfolva, mondván, hogy nincs sok cuccom. Aztán az egész mindig úgy végződik, hogy van két-három-négy szatyor (mindig csak annyi, amennyit már nem tudok együtt elcipelni) tele kacatokkal, mert ez is kimaradt, meg az is kell még, meg amarra sem gondoltam, meg bakker, még ez is, no meg ezt hova teszem.
Most is ez van. Nem értem. Azt gondolhatnám, hogy az elmúlt tíz évben költöztem már annyiszor, hogy lehetne már rutinom ebben a dologban.
Arrrrgggggggghhh.

1 megjegyzés:

Lemon Alvarez Sanchez Gonzalez Hernandez Ramírez írta...

ja, amikor szép lassan összegyűlik egy csomó szemét, akkor kap az emberfia idegbajt...
főleg költözésénél, vagy lakásfelújításnál.
És a legviccesebb az egészben, hogy sennit sem dobnál ki szívesen.