2007. július 29.

Lassan minden visszatér a régi kerékvágásba. Van reggeli kávé-cigi mellett blog olvasgatás, illegál letöltés, nincs vastabletta és a hozzá kapcsolódó oxigén-molekula, nincs extra C-vitamin, van reggeli kibámulás az ablakon és némi color, hogy azért ne legyen annyira egyhangú az életem. Van fight, mert ugye skorpióknál az kell. Lehet az a szemétlevitelről szóló "Rajtakaptalak!" című játszma, vagy a mosogatásról szóló "Na most megvagy!" című játszma, ami arról szól, hogy "Nem én vagyok az, aki nem csinálja, hanem Ő!", ami vicces, és reagálok. Mostanában írásban. A konyhaszekrény ajtaján lévő papírra. Hehehe. Levelezünk.
Van még kívülről szemlélődés, keserű-édes irónia, és bent a helyen pedig mozi. Fight Club. Én pedig úgy döntöttem, hogy a "Először az vessen követ ..." típusú játékot játszom nagyon finoman és óvatosan. És ezt élvezem.
Van minden nap egy kis eső, néha szitáló, néha szemerkélő, néha zuhogó, néha simán csak eső, néha viharos széllel tarkított, néha gyöngyszemekként aláhulló, néha ködszerűen gomolygó, mikor mi. Van néha napsütés is, tegnap pl. napoztam az ablakomban, és van valaki, aki ráébresztett, hogy van nekem egy kis teraszom, ahonnan tök jól lehet kibámulni.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

gyönyörü lehet . itt is elkezdett ösziesedni a táj . sajna . de azé' tul lehet élni .

régen irtam neked : dög vagy , kedves !

most már nekem is jo . itt . :)