2008. február 4.

Horror hétvége

rövid leszek és velős. Ez azt jelenti, hogy semmiképpen sem irodalmi vagy különösebben élvezhető.
Szombat este kb 4,5 dl meggybor és két nagyon szar hely után elvonultam aludni. Valami olyasmit álmdohattam, hogy keresek valamilyen papírt egy bazi nagy kupacban, ami nagy robajjal összedől, és erre felriadtam. Előszöris irgalmatlan sötétség fogadott, amiben alig találtam meg a villanykapcsolót is, ami rettentően rosszul esett. Ezután mivel az ágyam körül mindent rendben találtam, és a lakásban sem hallottam semmi mozgást, már majdnem megnyugodtam, de azért biztos, ami biztos lekecmeregtem az ágyamról, hogy jobban körülnézzek. Kiderült, hogy a galériaágyamra támaszkodó könyvespolcom úgy, ahogy volt, leszakadt, és ez volt a robaj. Örültem. Ezután ágyba visszakecmergés, villany lekapcsolás és kicsi rettegés volt a nagyon sötétben, mert ez aztán tényleg nem normális nálam. Valamennyi fény mindig van este.
No de sebaj. A vasárnapom polclepakolással telt, és ha már megszabadítottam a rajtavolt dolgoktól, gondoltam le is pácolom-lakkozom. Köztudottan mindkettő irtó egészséges illatanyagokat ereszt a levegőbe, amitől kellemeseket lehet álmodni, így a délutáni szunyóka alatt azt álmodtam, hogy a bal felső 4-est szabályszerűen kettéharaptam és mellé tört a bal egyes-kettes-hármas is. A hármas egészen hegyesre zúzúdott, én meg pánikoltam nagyon durván, mert ennél szarabb visszatérő álmom nincs.
Aztán persze felébredtem, és kicsit megnyugodtam, hogy mindegyik fogam a helyén van, úgy, ahogy elalvás előtt volt.
Persze ezzel még nem fejeztem be. Nagy örömömre elindult ismét a Lost, a 4. évaddal, amit aztán jól meg is néztem, és gondoltam, hogy levezessem a következőrészváró izgalmat, be kellene tenni valami jó izgi filmet. Eztán sajnálattal állapítottam meg, hogy nincsen igazán thrillerem a kollekcióban, mert alapvetően nem szeretem őket, kivéve, ha van valaki, aki mellé oda lehet bújni védelmet kérően. Egyet viszont találtam. Stephen King: 1408. Ajánlom mindenkinek! Kb a film felét voltam képes elviselni, azt is csak háttérfilmként, miközben azon gondolkoztam, hogy ezt a filmet akkor tudnám épp ésszel végignézni, ha kb 10 percenként bevágnák Stephen King képét nyálas selyemfiúnak öltözve a kaliforniai háza mellett, valami kisméretű pudlival a kezében, és olyan felirattal, hogy "Ma este ő szórakoztat."
Szóval ennyi jó történt a hétvégén. Nyilván tudatalatti önkínzást tartottam.
Most pedig hajtás.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

a hatásom utolér az álmodban is ... :)

FlyingWhale írta...

Egészséges önkritika.
Egyébként tegnap kommandósokkal álmodtam, pedig veled nem is találkoztam.