Nem tudom hogy, nem értem miért, de kb másfél hete figyeltem fel rá, hogy minden nap egy olyan dalra ébredek, amit nagyon-nagyon szeretek, de valahogy mégsincs meg nekem, tehát mosolyt és mély, belső boldogságot okoz a hallgatása.
Ezzel ébreszt a gondviselés (bár ezesetben nem így nevezném, mert nem gondról, hanem mérhetetlen boldogságról van szó.), és ilyenkor szerelmes is leszek a világba!
Ma ez volt.
Kamakawiwo'ole - Hatudnámmit'jelent!
2008. március 7.
Az én reggeleim jobbak, mint a ti nappalaitok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
:) és végre, valahála, beköszönni látszik a tavasz is:)
Megjegyzés küldése