Szombat

Nem tudom, hogy történt e már veletek olyan, hogy elmentek az IKEÁ-ba, beletesztek valamit a bevárárlótáskátokba, és amikor hazaértek azt látjátok, hogy az a valami átalakult, mert te egyáltalán nem azt akartad megvenni. Velem így történt az, hogy miután fél órán keresztül álltam és kerestem a megfelelő zuhanyfüggönyt, és végre megtaláltam, kiderült, hogy az óriás-narancssárga-pöttyös ideális átalakult egy egyszínű narancssárgává. Még most sem értem. Azt viszont meg kellett állapítanom, hogy az IKEÁ-s fürdőszoba projekt durván bebukott, mert nemcsak a függöny nem stimmel, de a karnis is túlméretezett, úgyhogy majd le kell belőle vágni, és ha ez még nem elég, akkor azzal koronáznám meg, hogy függönykarikákat is elfelejtettem venni. Hiába, a fürdőszoba részleg már mindennek a végén van. Nem maradt rá energia. Vettem persze sokminden mást. Cserébe. Kárpótlásul. :D
Viszont nem rakhatom össze őket holnap, mert holnap vasárnap és csendrendelet van a házban.
Merlin elmaradt, de nem bánom igazán. Cserébe megnéztem a Persepolis-t, ami egy vicces-valóságos francia-iráni fekete-fehér oldszkúl rajzfilm. Azt hiszem csak egy jelenet van benne, ami nagyot ront az élvezeti értékén, de nem mondom meg melyik az. Ha megnézitek biztosan rájöttök. Azon gondolkoztam közben, hogy mennyire elképzelhetetlen, hogy iráni, talpig feketébe öltözött, fejkendős tinik otthon Jichael Macksont és Iron Maident hallgattak a nyolcvanas évek végén. Nekem az. Bár nyilván nem kellene, hogy az legyen. Sosem gondoltam bele a közel-keleti nők életébe, és valószínűleg sosem néznék meg egy olyan dokumentumfilmet, ami erről szól, de így, egy rajzfimben teljesen másképp nézett ki a dolog. Igazán tanulságos. És nagyon jót kacagtam az angol feliratkészítőn, aki odabiggyesztette a végére, hogy "Translation by: ... I also do birthdays and bar mitzvahs." Kicsit abszurd. Pláne egy ilyen film végén. Nézzétek meg! Esős napokra kifejezetten ajánlott! ;o)