Olyan jó nekem!

Már tegnap este elkezdett jó lenni, amikor felhívtam a Verát, hogy nézünk e este filmet együtt, és azt mondta, hogy igen. Aztán átmentem hozzá miután teletömtem magam isteni frissen sült baguette-vel (végre megint! Angliában sokat ettem és úgy hiányzott.) meg sajtos sült virslivel, megnéztünk egy nagyon vicces filmet (Wristcutters - Csuklónyiszálók. Nézzétek meg ti is!) és jókat kacagtunk. Persze ezt azután, hogy már jól kicsacsogtuk magunkat. (A múlt heti depresszióm miatt - aminek tegnap este 8-kor lett vége - nem voltam igazán kommunikatív alkat.) Aztán pedig aludtunk egy jót, reggel 7-kor pedig keltünk (ez volt a nap legkellemetlenebb része, de a reggeli kávé és egy pár kedves szó mindent kárpótol, ugye.).
Ezek után kemény 2 óra alatt kimértem, kiszabtam, lecsiszoltam (nagyjából) a polcot az előszobába, ami elég nagy művészet volt, merthogy polcot szabni és vízszintezni egy olyan helyre, ahol még a csempe sem vízszintesen van felrakva, ráadásul tuti, hogy egyetlen derékszög sincs sehol ... naszóval, biztosan asztalos voltam előző életemben!
Lyukfúró viszont biztosan nem. Még mindig utálok fúrni! Viszont lelkesen gyakorlom. Nem sok olyan fal van a lakásban, ahová még nem fúrtam lyukat. Na de ez most nem tartozik ide.
Ezen felül megjavítottam a reluxát, helyesebben ööööö beállítottam, mert megjavítani nem lehet. Visszavittem a létrát, amit már szombaton kellett volna, kitakarítottam és összeraktam magam. Mindezt 12.30-ig. Szerintem nagyon hatékony vagyok.
És ez még csak a nap fele. Hehe. Bementem az E-be, jókedvű voltam, jófejkedtem, terveztem, kitöltöttem, fénymásoltam, megbeszéltem, ittam egy pohár bort és néztem, ahogy R. fejét vesztve rohangál a placcon.
És most jól vagyok. Ja, kiürítettem a postaládám is, amit kb havonta egyszer teszek, megérkeztek az angliai adóvisszatérítésem papírjai és jó hír volt bennük, bár nem értettem, hogy miért küldtek rögtön 4 levelet, no de mindegy is.
Végre megint vidám az élet! Mostmár csak a tavaszt várom! No meg mégvalamit, de az titok.