2007. december 22.

Nem vágom

Nyilván tök jó program a Vista, nyilván tök jó program a Quicktime, nyilván szükséges a Quicktime az InDesign-hoz, nyilván nem működik együtt a legújabb Quicktime a Vistával, pedig az előző verzió még működött, nyilván nem lehet letölteni a régebbi verziót (merthogy ott az új, használjad azt, te szerencsétlen!), de ha mégis, akkor nyilván nem hagyja telepíteni (merthogy már ott az új, használjad azt, te szerencsétlen!), nyilván nem tudom leszedni sem a régit, nyilván végigbújtam már a világ összes szaros fórumát, hogy mit tehetnék, és nyilván nincs megoldás, mert az már fent lenne, úgyhogy most nyilván választhatok az érfelvárás, törés-zúzás, fél lábon állás, 3-szori WC lehúzás (ez utóbbi ugyan közvetlenül nem segít semmit, de mint tudjuk a pillangó egy szárnycsapással vihart tud kavarni, úgyhogy talán a WC lehúzás is segíthet valamit a problémámon), a "lementek, letörlök, újratelepítek XP-t" című karácsonyi időtöltés (ami biztosan remek egyhetes szórakozás lenne), illetve a "várakozás a Microsoft/Apple kockafejű programozóinak megoldására (ami nyilván leghamarabb majd januárban következhet be) között.
Vazza meg! Ez azért dühít.

1 megjegyzés:

the hatter írta...

A platformmal van a baj nem a quicktimemal vagy az Apple fejlesztőivel. Én jelenleg 230 (kettőszázharminc) különálló, raszterizált layerrel játszadozom egyetlen .psd dokumentumon belül a 7 (hetes) éves iMacemen OS X Panther alatt futó Photoshop CS3-ban. A gép 500 (ötszáz) MHz-es órajelű PowerPC G3-as processzorral 256 (kettőszázötvenhat) MByte memóriával és 20 (húsz) GB-os - ebből 19,4 foglalt - merevlemez-kapacitással rendelkezik. És inalnak rajta a színek, formák, vonalak, repkednek a rétegek: alakul a műalkotás.

Boldog karácsonyt,
I.