Esti Tripla

Visszatérve a tegnap estére, miután összeraktam a vázat és rájöttem, hogy ez kalapálás nélkül nem fog tovább menni, ráadásul este 10 elmúlt már, és van házirend, mert ez egy rendes ház, gondoltam megjutalmazom magam egy kellemes estével, és egy szál cigaretta elszívása után elindultam a legendás Triplába, ahol a Lajos és a Tutu rettentően elemében volt, a Rali és a Nika pedig nagyon szerelmesen. A Lajos és Tutu nagyon elemében volt azt eredményezte, hogy nyugis, lassan csordogáló hangulatomat Cunami energiájú jókedvlöketekkel sokkolták, úgyhogy gyorsan rájöttem, hogy ez bizony alkoholt kíván. Mármint én. Mármint gyorsan. Mármint olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. És ez teljesült. Csak a mennyiséggel voltak problémák. Meg a józan ítélőképességgel. Aztán ma reggel a fejfájással. Viszont vidám este volt. Végignéztem a pultoslány-szerelem beteljesülhetetlenségének előnyös oldalát, merthát a pultoslányba azért jó szerelmesnek lenni, mert nyilván elérhetetlen (merthogy ott a pult a két ember között), viszont mindig ott van (merthogy dolgozik), és mindig lehet érte égni. Mert a szerelemben elégés emberi alapszükséglet. Meg a flörtölés is. Édes izgalom, álmodozás és várakozás, de leginkább vágyakozás, aztán pedig ... semmi. A plátói szerelmek a legszebbek. Sohasem tudnak elromlani, nincsenek benne veszekedések, mindig azt kapjuk, amit várunk és nem csalódhatunk. Értem én! És nem-mellesleg tényleg szimpatikus, kedves lány.