És akkor hirtelen eljön az a pillanat, amikor a minden rossz hihetetlen eufóriába csap át, és ha lenne az András-on FKF-es takarítógép, akkor felugranék a hátuljára és azt kiabálnám, hogy "Gyerünk te götthös gebe! Vágtázz!", de nincs. Mindenesetre a Rájfájzenben annyi ökörséget adtam elő a pénztáros néninek öt éves gyerekfejjel, hogy a végén már sírva kacagott és ez jó.
és az is jó, hogy vannak ilyen napok, amikor bátran lehet a szélsőségek között faltól-falig menni. Tényleg, milyen jóóóóóó!
Na akkor mindentbele sziget.